Kritikus infrastruktúra a globális bizonytalanságban

Az energiaszektor a modern társadalom idegrendszere, ahol bármilyen zavar dominóeffektust indít el minden más ágazatban. Itt a kockázatkezelés fókuszában a hálózatbiztonság, a forrásdiverzifikáció és a szabályozási megfelelés áll. Magyarországon az energiaszektor szereplőinek egyszerre kell kezelniük a geopolitikai feszültségekből adódó ellátási bizonytalanságot és a zöld átállás (dekarbonizáció) okozta technológiai feszültségeket.

A megújuló energiaforrások (nap-, szélenergia) integrálása a villamosenergia-hálózatba új típusú stabilitási kockázatokat vet fel az időjárásfüggőség miatt. Emellett az energetikai létesítmények mint kiemelt fontosságú kritikus infrastruktúrák folyamatos fizikai és kiberfenyegetettségnek vannak kitéve. Egy hálózati egyensúlyvesztés vagy egy alállomás elleni támadás nemcsak gazdasági kárt, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. A volatilis energiapiaci árak pedig olyan pénzügyi kitettséget hoznak létre, amely a szolgáltatók likviditását is veszélyeztetheti.

Példák az energetikai kockázatkezelésre:

• Hálózati stabilitási modellek: A változó termelési és fogyasztási adatokon alapuló stressztesztek végzése a rendszerszintű zavarok megelőzésére.
  
  
• Kritikus eszközmenedzsment: A főberendezések (transzformátorok, gázvezetékek) élettartam-alapú kockázatelemzése és karbantartási optimalizálása.
  
  
• Szabályozási kockázatkezelés: Felkészülés az uniós és hazai energiapolitikai változásokra, valamint a szén-dioxid-kvóták árának ingadozására.