Digitális immunrendszer a technológiai gyorsulás korában

Az ICT szektorban a reziliencia nem csupán egy védelmi vonal, hanem maga a termék és a szolgáltatás alapja. Ebben az ágazatban a kockázatkezelés fókusza a folytonos rendelkezésre álláson és az adatok sérthetetlenségén van. A magyarországi technológiai vállalatok és szoftverfejlesztők számára a legnagyobb fenyegetést a professzionális kiberbűnözés jelenti: a zsarolóvírusok (ransomware), az adathalászat és a szolgáltatásmegtagadással járó (DDoS) támadások ma már mindennaposak. Egyetlen biztonsági rés vagy egy felhőszolgáltató globális leállása nemcsak az adott céget, hanem annak összes ügyfelét is magával ránthatja a mélybe.

A szektor másik kritikus kockázati faktora a technológiai avulás sebessége és a szakemberhiány. A reziliencia itt azt is jelenti, hogy a szervezet képes-e gyorsan adaptálni az új technológiákat (például a mesterséges intelligenciát) anélkül, hogy az a biztonság vagy a stabilitás rovására menne. A szoftveres ellátási láncok kockázata (Supply Chain Attack) amikor egy megbízható külső könyvtárba vagy frissítésbe kerül kártékony kód olyan rejtett veszélyforrás, amely ellen csak többrétegű, proaktív ellenőrzési folyamatokkal lehet védekezni.

Példák az ICT-kockázatkezelésre:

• Üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervek (BCP/DRP): Olyan redundáns rendszerek és automatizált mentési protokollok kiépítése, amelyek egy teljes adatközpont kiesése esetén is percek alatt helyreállítják a szolgáltatást.
  
  
• DevSecOps integráció: A biztonsági ellenőrzések beépítése a szoftverfejlesztés minden egyes fázisába, így a sérülékenységek már a kód megírásakor napvilágra kerülnek.
  
  
• Kritikus erőforrás-menedzsment: A kulcsszakemberekhez kötődő tudástőke diverzifikálása és dokumentálása, elkerülve, hogy egy-egy munkatárs távozása működési válságot okozzon.