Jogi háttér
A kritikus szervezetek, a veszélyes áru szállítás (ADR) és a fenntarthatósági átvilágítás (ESG) jogszabályi környezete a gyakorlatban jelentősen átfedi egymást. Egy veszélyes anyaggal kapcsolatos ellátásilánc-zavar például lehet ADR-biztonsági kockázat, ESG környezeti kockázat, valamint egy kritikus szervezet esetében reziliencia- és szolgáltatásfolytonossági kockázat is.
A Perennis Reziliencia és Kockázatkezelés szemléletében e területek nem egymástól elszigetelt megfelelőségi feladatok, hanem egy közös, integrált vállalati kockázatkezelési rendszer részei. Az alábbiakban bemutatjuk a működésünket és szolgáltatásainkat meghatározó legfontosabb hazai és uniós jogszabályokat.
I. Kritikus Szervezetek és Szervezeti Reziliencia
A nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák védelme és az alapvető szolgáltatások folytonosságának biztosítása.
(EU) 2022/2557 irányelv (CER): A kritikus szervezetek rezilienciájára vonatkozó európai szabályozás alapja. Meghatározza a szervezetek azonosításának, a kockázatértékelésnek és a hatósági együttműködésnek a kereteit (felváltva a 2008/114/EK irányelvet).
(EU) 2023/2450 rendelet: A CER irányelvet egészíti ki az alapvető szolgáltatások jegyzékének meghatározásával.
2024. évi LXXXIV. törvény (Kszetv.): A magyar kritikus szervezeti rendszer alapjogszabálya. Szabályozza a kijelölést, a szervezeti kockázatértékelést, az EKT-t és EKM-et, az EKFV szerepét, valamint az auditokat és oktatásokat.
474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet: A Kszetv. legfontosabb végrehajtási rendelete (ágazati kritériumok, ellenálló képességi szintek).
2021. évi XCIII. törvény (Vbö.): A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról (kiegészítve a 475/2024. Korm. rendelettel).
(EU) 2022/2555 irányelv (NIS2) és a 2024. évi LXIX. törvény (Kibertv.): A fizikai (CER) és a kiberreziliencia (NIS2) összehangolt alkalmazását biztosító uniós és hazai jogszabályok, kiegészítve a pénzügyi szektorra vonatkozó DORA rendelettel (2022/2554).
Kat. (2011. évi CXXVIII. tv.) és Seveso III. (2012/18/EU): A súlyos ipari balesetek és veszélyes üzemek kockázatainak kezelése.
ISO Szabványok (nem jogszabályok): ISO 22301 (Üzletmenet-folytonosság), ISO 22316 (Szervezeti reziliencia), ISO 31000 és 31010 (Kockázatkezelés).
II. ADR Veszélyes Áruk Közúti Szállítása
A veszélyes áruk besorolásának, csomagolásának, jelölésének és szállításának szigorú nemzetközi és hazai keretrendszere.
ADR 2025: Az UNECE keretében létrejött nemzetközi megállapodás aktuális kiadása, amely a csomagolás, szállítás és a résztvevők kötelezettségeinek alapját adja.
2008/68/EK irányelv: Az ADR, RID (vasút) és ADN (belvíz) szabályrendszerét integrálja az uniós jogba, a 2025/149-es delegált irányelv módosításaival.
ENSZ Mintaszabályzat és GHS: Az "Orange Book" (Rev. 24) és a vegyi anyagok globális harmonizált rendszere (GHS Rev. 11).
165/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet: Az ADR 2025 magyarországi kihirdetése (felváltva a korábbi 284/2023. rendeletet).
39/2021. (VII. 30.) ITM rendelet: A belföldi alkalmazás részletszabályai (módosítva a 17/2025. ÉKM rendelettel).
25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet: A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói kötelezettségekről.
156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet: A szabályszegések esetén alkalmazandó bírságolási rendszer.
III. ESG Fenntarthatóság, Átvilágítás és Kockázatkezelés
A környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) szempontok integrálása a vállalati stratégiába és az ellátási láncba.
A magyar ESG-rendszer alapjogszabálya. Szabályozza az ESG-kockázatkezelést, a fenntarthatósági átvilágítást, az ellátási lánc vizsgálatát, és az ESG közreműködők (tanácsadók, minősítők, tanúsítók) rendszerét.
Kulcsfontosságú végrehajtási rendeletek: 13/2024. SZTFH (átvilágítási részletszabályok, módosítva a 13/2025. rendelettel), 12/2024. SZTFH (nyilvántartások), 424/2025. Korm. rendelet és 15/2025. SZTFH (ESG tanúsítók).
CSRD (2022/2464 irányelv) és a magyar Számviteli törvény: A fenntarthatósági jelentéstétel keretrendszere, amely az ESRS (European Sustainability Reporting Standards - 2023/2772 rendelet) standardokon alapul.
Taxonómia rendelet (2020/852) és SFDR (2019/2088): Meghatározzák, milyen feltételek alapján minősülhet egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak, valamint a pénzügyi piacok közzétételi szabályait.
CSDDD (2024/1760 irányelv): Vállalati fenntarthatósági átvilágítás az emberi jogi és környezeti hatások azonosítására (módosítva a 2025/794 és 2026/470 irányelvekkel).
Kiemelt rendeletek: EUDR (Erdőirtás - 2023/1115), PPWR (Csomagolás - 2025/40), Elem- és akkumulátorrendelet (2023/1542), CBAM (Karbonkiigazítás - 2023/956), Forced Labour Regulation (Kényszermunka - 2024/3015).
Az ESG társadalmi és irányítási részét hazai szinten a Munka Törvénykönyve, a Munkavédelmi törvény, a Panasztörvény (Whistleblowing) és a GDPR keretezi.
KKV Iránymutatás (VSME): A Bizottság (EU) 2025/1710 ajánlása a nem tőzsdei mikro-, kis- és középvállalkozások önkéntes jelentéstételéhez.
Integrált kockázatkezelés egyetlen kézből
Ugyanaz a vállalati kockázat gyakran egyszerre esik a kritikus szervezetekre vonatkozó (Ksze tv.), az ADR és az ESG jogszabályok hatálya alá. A szabályozások útvesztőjében mi biztosítjuk a letisztult, rendszerszintű megfelelést.